Sátoraljaújhely ismertető, turisztikai információk Sátoraljaújhelyről, sátoraljaújhelyi képek, galéria | Sátoraljaújhely.ÚtiSúgó.hu


Sátoraljaújhely

ismertető, Sátoraljaújhelyi képek, galéria



Debreceni Virágkarnevál

1966 óta, augusztus 20-án majdnem minden évben megrendezésre került a Debreceni Virágkarnevál, az államalapító Szent István király és az új kenyér ünnepének tiszteletére.

Falkensteiner Hotel Park Punat***

Az olajfa ligetekkel és fenyőfákkal körülvett Hotel Park Punat Krk szigeten, Punat központjában, a kavicsos strand közelében helyezkedik el.

Falkensteiner Balance Resort Stegersbach

Prémium felnőtt hotel 46 000 Ft / fő / éj-től
1 2 3 4
 

Sátoraljaújhely

Sátoraljaújhely Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található, Miskolctól közúton 82 km-re. Népessége 16500 fő. A város Észak-Magyarországon, a Zempléni hegyvidék, régi nevén Eperjes-Tokaj Érchegység északkeleti részében, a szlovák határ mentén fekszik. Három tájegységet köt össze: a Bodrogköz, a Hegyköz és a Hegyalja „kapuja”.


Sátoraljaújhely Borsod-Abaúj-Zemplén megye egykori székhelye, hazánk legészakibb városa. Gyönyörű természeti környezetével, kereskedelmi és kulturális életével, a Sátor-hegyek és az Alföld találkozásánál, a zempléni táj egyik központja, határátkelőhely Szlovákia felé. Városközpontjában és régi városrészeiben a felvidéki kisvárosok jellegzetes hangulatát őrizte meg.

Műemlékekben, műemlék-jellegű épületekben gazdag, jelentős történelmi hagyományokkal rendelkező város. A városhoz kötődik többek között 3 nagy magyar történelmi személyiség neve, Kossuth Lajosé, Kazinczy Ferencé és II. Rákóczi Ferencé.
Sátoralja vonzerejei közül kiemelkednek méga természeti adottságainkban rejlő, így például a téli sportok iránt érdeklődők szórakozási lehetőségei, a természetjárás, a hagyományos fesztiválok és a méltán híres tokaji bor kapcsán a borturizmus is.

LÁTNIVALÓK, LÁTVÁNYOSSÁGOK


A város főterén találhatjuk a Városháza 1753 és 1761 között épített műemlék épületét. A barokk stílusú épületet eredetileg megyeháza céljára építették, miután Sátoraljaújhely Zemplén vármegye székhelye lett a 18. század közepén. Az épület egyik szárnyában a Zemplén Vármegye Levéltára (a mai Kazinczy Ferenc Levéltár) került. Az épületet az 1830-as években bővítették. 1950-ben a városi tanács épületévé válik, ezt követően pedig a városi önkormányzatnak ad otthont.

A középkori alapítású, később többször átépített, barokk stílusú, pálos piarista kolostor falaiban a mai napig őrzi a gótikus maradványokat. A kolostort 1258-ban IV. Béla alapította Szent Egyed tiszteletére a pálosoknak. Az 1566-ban leégett kolostort Alaghy Menyhért rombolta le 1626-ban. Az épületegyüttest a 17. századtól kezdve fokozatosan helyreállították. Az együttes értékét emeli újkori gazdag belső díszítése, templomának 1716-1736 között készült belső berendezése. A kolostorban jelenleg a Kossuth Lajos Középiskola Piarista Kollégium működik.

A Széchenyi téren találhatjuk a 18. századi, barokk stílusú Waldbott kastélyt. Sztirmay Antal tervei alapján készült épület később a Waldbott család birtokába kerül. Az épület jelenleg Öregek Napközi Otthonaként működik.

Említést érdemel még az 1738-ban épült görög katolikus templom és az 1798-ban épült a Széchenyi téren álló római katolikus nagytemplom. Sátoraljaújhely régi zsidó temetőjében található az 1841-ben elhunyt Teitelbaum Mózes, a csodarabbi sírja. Ma sűrűn látogatott zarándokhely.

Sátoraljaújhelyen található az ország leghosszabb libegője. Az 1332 m hosszú függőszékes libegő 2001 óta közlekedik a Magas-hegyre. A síelők mellett a kirándulást kedvelő turistáknak is érdemes kipróbálni a libegőt, mivel a Magas-hegy tetejéről csodálatos panorámában gyönyörködhetnek a Zemplén hegyei és a Bodrogköz irányába.

KULTÚRA


A Sátoraljaújhelyhez tartozó Széphalmon találhatjuk a Kazinczy Ferenc Emlékcsarnokot. Az emlékcsarnok helyén egykor a Kazinczy család udvarháza állt. A neoklasszicista stílusú emlékcsarnokot Ybl Miklós tervei alapján állították fel 1873-ban. Az épület ma kiállítóhelyként működik.

1827-ben klasszicista stílusban épült a Kazinczy Ferenc Múzeum épülete. Kezdetben a Zempléni Casinó Társaság otthonául szolgált. 1894-ben az épület eklektikus stílusú megújítását követően városházának, ezt követően általános iskolának használták. 1990-ben költözött az épületbe Kazinczy Ferenc Múzeum.

AKTÍV PIHENÉSI LEHETŐSÉGEK


A Zemplénben – megfelelő bázishelyet találva, 50 km-es körzetben – változatossá tehetjük nyaralásunkat. Különböző nehézségű folyókon vagy ártéren evezhetünk.
Kiegészíthetjük gyalogos és kerékpáros napokkal. Csodálatos a folyókat, patakokat szegélyező növény- és állatvilág. A vízi túrát megszakítva megtekinthetők a folyó menti nevezetességek. Új tájegységeket ismerhetünk meg. Különleges tájjellegű ételeket, italokat kóstolhatunk.

Az aktív turizmuson belül kitüntetett helyet foglal el a kerékpározás. Sátoraljaújhely kitűnő kiindulópontja lehet a kerékpáros túráknak. A vadászat évszázadokon keresztül az élelmet jelentette, a vadhús a vadászó urak asztalának kedvenc csemegéje volt. Az igazi vadász számára a vadászat a vad tiszteletét, a természet védelmét és szeretetét és a sportot, a kikapcsolódást jelenti. A lenyűgöző szépségű zempléni táj egyik legnagyobb kincse a terület vadállománya.

Az ország leghosszabb, sípályához csatlakozó függőszékes libegője, 2001. december 21-én kezdte meg mûködését a sátoraljaújhelyi Magas-hegyen. A sielőket és a tájban gyönyörködő turistákat 99 szék szállítja a hegytetőre, ahonnan a zempléni hegyek és a Bodrogköz panorámája is látható. Sátoraljaújhelyben, a Magas-hegyen épült fel a 2275 méter hosszúságú, hazánk, a térség, de Közép-Kelet Európa leghosszabb téli–nyári bob pályája. A pálya átadásának időpontja: 2009. július 20.

ÁLLANDÓ RENDEZVÉNYEK


  • Vince napi szőlővessző és borszentelés
  • (január)
  • Pünkösdi nyitott pincék
  • (pünkösd)
  • Zempléni Fesztivál (augusztus)

  • Sátor Fesztivál (augusztus)

  • Zemplén Nemzetközi Néptáncfesztivál (augusztus)


  • VÁROSTÖRTÉNET


    Már Kr. u. 180-ban Marcus Aurelius légiói is jártak e vidéken, amelyet a talált arany-pénzek bizonyítanak. Anonymus szerint a honfoglalás korában is lakott terület volt "Satur eleu" néven. A honfoglalók közül a kazár törzsek kapták meg, majd Árpád vezér Ketelnek adományozta. Kb. 150 évig volt az övé és utódaié.

    A település 1261-ben nyert városi rangot, már a középkor évszázadaiban jelentős fejlődésnek indult. Ezt szerencsés földrajzi elhelyezkedésének köszönhette. Ebben az időben kezdett kialakulni a szőlő - és bortermelés is, ami majd évszázadokra meghatározza a város gazdaságát. A híres hegyaljai borvidék része volt, nemzetközi kereskedelmi utak vezettek keresztül rajta.

    A város többször leégett, utoljára 1830-ban. Ez után épültek főutcáján az emeletes házak. 1864-ben megalakult a Sátoraljaújhelyi Takarékpénztár, 1869-ben a Kereskedelmi és Hitel-bank, 1872-ben a Polgári Takarékpénztár. A vármegyeháza 1930-ban levéltárral és muzeális résszel bővült.

    A levéltár iratanyagát Kazinczy Ferenc rendezte, Kossuth Lajos önkéntes tűzoltóságot szervezett és megalapította a Zemplén megyei Kaszinót. A városban 1894-től dohánygyár, téglagyár és MÁV gépjavító műhely működik. Dinamikus fejlődésének az I. világháború vetett véget. Ennek ellenére 1950-ig megyeszékhely volt.

    Kereskedelmi és gazdasági élete a rendszerváltást követően kezd magára találni. Az elmúlt évek fejlesztéseinek hiányában, megőrizte tiszta levegőjét és a települést övező "érintetlen" természeti környezetét. A település várostörténeti magját elkerülték a nagy átépítések, ezért majdnem érintetlenül megmaradtak a történelmi belváros nevezetes épületei.

    Települések Sátoraljaújhely közvetlen közelében

    Települések Sátoraljaújhely környékén

    

    Sátoraljaújhelyi programok

    

    Látnivalók

    Szállások Sátoraljaújhelyen

    

    Akciós ajánlatok feltöltés alatt!

    és környékén

    
    Telefon: (+36) 1 255 2200
    hétfő-péntek 9-17 óráig
    E-mail: info@utisugo.hu